Sokat töpreng az ember azon, hogy miután elkezd tudni dolgokat, vajon jobb lesz-e, megváltja a világot esetleg milliomos lesz, feltaláló, tűzoltó és még sorolhatnánk. Idestova lassan 30 éve az embernek arra sincs gondja, hogy egyen, mivel a pelust is kicserélik alatta. Ez az évek során változik, de a legvégén ugyanúgy rajtunk lesz a pelenka, ha akarjuk, ha nem... Ezen idő alatt az embernek gondolataik támadnak, vajon mindent jól csináltam? Vajon mit kell még csinálnom? Mi vár még rám? Mit rontottam el?
Én például azon gondolkozom, hogy mi lesz, nem pedig azon, hogy mi volt. Sok minden dolog történt ami jó és sok minden ami rossz. Ahogy mondani szokás a barátok jönnek, mennek, ez igaz a családra is. Néha nem tudja az ember, hogy van-e még családja, vagy az már teljesen széthullott. Néha jó a család, néha pedig idegesítő, kell egy kis magány, egy kis elvonulás. De egy családtag elvesztése sose jó. Van aki ilyenkor azon töpreng, bárcsak több időt töltöttem volna vele, bárcsak még egy kis időt maradt volna, mi lett volna, ha nem így történik. Előjönnek a régi emlékek, amikor még kamaszon a sok badarságot csináltuk, nem törődve azzal, hogy milyen az osztályzat, csak görbüljön majd lesz valami. Manapság már ez se elég. Pedig a nagyszülők is megmondták, akik közül páran még az általánost se fejezték be, tanulj ameddig tudsz. Néha én is bánom, hogy nem tanulok már, de ez nem igaz! Az ember minden nap tanul valamit, fejlődik, a képességeit fejleszti és olyan információkkal halmozza el magát amelyek érdeklik.
A fiatalságunkban haladva rádöbbenünk, mi nem is akarunk tanulni, minek ennyi baromság a felét se használjuk az életben, hiszen amikor lemegyünk a közértbe, biztos nem a kovalens kötés alapján fogunk vásárolni vajat vagy tojást. De rácsesztünk! Ha nincs suli, irány a munka. Mert mi annyira dolgozni akarunk, hogy annyi pénzünk legyen, hogy minden szart megtudjunk magunknak venni még akkor is, ha nem is használjuk őket, csak porosodik a polcon. Időközben arra is szeretnénk időt szakítani, hogy ha már van keresetünk, akkor ne legyünk már egyedül. Manapság 2 meghatározó tény van a világban.
1. Ha nő vagy, legyen jó melled, hátsód, nem számít ha semmihez nem értesz, ne csald meg a párod, de nézzél jól ki.
2. Ha férfi vagy, legyen jó vastag a pénztárcád, az se baj ha nem nézel ki túl jól, de legyen alattad legalább egy méteres kékeres még!
Ezek sztereotípiák sajnos, de kevésbé lehet megcáfolni őket. Leginkább azért, mert egy 20-as éveibe lépő fiatal, teljesen más mint egy 30-as. Bár állítólag a 20-as az új 40-es, igaz én se értem miért. Az ember végigmegy az utcán és mást se lát, mint egyen frizurát, cicanadrágot, feszülős farmerokat, kinyalt szemöldököt, akik ha elmennek egy idős néni vagy bácsi mellett akkor röhögnek egyet azon, hogy milyen ruha van rajta, vagy esetleg avas szaga van. Erre csak az tudom mondani, mindenki várja meg amíg oda jut, ha egyáltalán eljut odáig és gondolkozz el azon, hogy lehet valaki nem túl jól öltözött, de boldogabb annál mint aki úgy kivan nyalva, mint szaros Pista az angol wc-n.
Második felvonás, azaz már sok barátunk van, de egyedül vagyunk, az életünk is egyenesben lenne, ha lenne életünk.
De nincs életünk, mivel a magánéletünk egyenlő a nullával. Ki ehhez ki ahhoz folyamodik, hogy könnyítsen magán, van aki jó irányba, van aki rossz irányba sodródik. A munka és az állandó stressz csak azt suttogja a fülünkbe folyamatosan, looser vagy! Semmi nem tetszik nekünk, ez érvényes mindenre! A párkapcsolatunk romokban, mert nem tudjuk, hogy éhbérért dolgozzunk, vagy inkább koncentráljunk a nagy Ő kívánságaira és elégítsük ki minden vágyát. A mókuskerék pedig forog tovább! Soha nem fogunk megfelelni mindenkinek, de nem is kell! Egy nagyon jó mondás van erre, addig nyújtózkodj ameddig a takaród ér! Vagy inkább ég, mert egyesek pánikszerűnek titulálják azt, ha valaki nem foglalkozik a másikkal. Ilyenkor jönnek a gondolatok, megcsalsz? Van valaki új? Kivel beszélgetsz? Te most hazudsz? Miért nem mondod el mi a baj? De ez még csak nem is hab a tortán... Valahogy így néz ki az amikor a magánélet és a munka nem egyezik, de ez sajnos a munkahelyekre is igaz... Lássuk csak!
Magyarország sok számos országgal együtt nem arról híres, hogy minőségi, hosszútávú, kiegyensúlyozott, jól fizető, a beosztottjaival szemben rugalmas beosztású, kevésbé piszkos, kulturált környezetű munkahellyel szolgáljon... Máshol sincs kolbászból a kerítés ezt megmondhatom őszintén, de vannak színvonalak ami alá nem érdemes süllyedni. Ehhez kapcsolódóan a mondás megint, ahol sas voltál oda ne menj vissza verébnek. Márpedig kénytelen vagy visszamenni, ha nincs más. De van más! Mindig van más! Régen is volt, most is van, de ahhoz tenni kell és tűrni. Hisz erről szól az egész élet. Tűrni? De meddig... A munkahelyek nem tudnak olyan fizetést nyújtani (tisztelet a kivétel), melyből egyedül megélsz! Ám de jön a zavar az erőben... Ha együtt vagy valakivel, te mindig lentebb leszel, mert te nem fogsz annyit keresni mint akivel együtt vagy. Ez van akit úgy érint, hogy kisebbségi érzése lesz és mindig próbálja a másikat elhalmozni még akkor is, ha egy vasa se marad...
Szóval mi is a pénz valójában? Semmi! A lényeg az, hogy legyen pénzed, ha nincs az szar. Ha dugni akarsz is kell pénzed legyen, hisz ha valaki messze van el kell hozzá menned, másképp marad az otthoni nyálcsorgatás a #tumblr videókra és képekre. Sajnos a pénz attól még nem segít ha van. A munkahelyed attól ugyanolyan fos marad, pláne ha a napi témák nem változnak. A munkahelyek általában egyébként se túl változatosak, vagy vannak, vagy nincsenek. Ha van is munkahelyed, kénytelen vagy a tömeggel egyesülni, bár ez szerintem jó nagy baromság... Minden nap a téma úgyis csak ugyanaz lesz, ha nem számítógépes játékok, akkor jön a politika és a jól bevált szokás a szex, ki kivel csinált mit, mikor, mekkora van neki, mindenki megbaszna mindenkit és már el is telt a nap. Milyen egyszerű... Valóban, de a nap végére az energia vámpírok az agyunkat úgy leszívták, hogy azt se tudjuk fiúk vagyunk-e a vagy lányok. Erre még hab a tortán, hogy mire hazajutsz és szeretnél kezdeni valamit magaddal vagy a pároddal, arra sincs lelki erőd, hogy a hátsódat kitöröld. Ha viszont ezek a témák mégse működnek, jön a legrosszabb! A Sztahanovista!
Sztahanovista
Jelentése: élmunkás
Orosz eredetű szó.
A fogalom a kommunista Szovjetunióból ered.
Modern szóhasználatban munkamániást jelent.
Manapság max munkamániás vagy, vagy inkább őrült... Élmunkás nincs, mert az élmunkás annak ellenére, hogy sokat dolgozik és jól csinálja a feladatát, seggnyalónak titulálják, munkáját pedig nem megbecsülik, hanem még többet adnak neki, hisz amilyen bolond úgyis megcsinálja ez egyértelmű. Nem kell túl sokat gondolkodni, hogy aki nem tesz le az asztalra semmit, tehát nem vállal több munkát a kötelezőnél, az nem lesz se sztahanovista, viszont jó esélye van arra, hogy az emberek a szájukra vegyék, hisz a mostani időkben egyre jobban visszaköszön az, mintha újra csak a gyerekkorban lennénk az óvodában, miközben elvileg felnőttek vagyunk. Ehhez már csak szintén hab a tortán az, ha valaki egyedülálló akkor miért az, ha homoszexuális miért az, ha elvált, miért, ha megcsalja a párját, miért, ha akar még valamit az életben, miért... MIÉRT? Mintha nem lenne mindenkinek mindegy, hogy mit csinál az életben. Az életünk így se tökéletes, mivel állítólagosan a Földnek akkora tartozása van, hogy vissza se lehet fizetni, bár nem tudom kinek tartozunk, valószínű a Jupiternek vagy a Man in Black c. filmből valamelyik űrlénynek...
És íme, hova jutottunk ki megint? A pénzhez... De persze a pénz csak sztereotípia ugyebár... Legyen annyi elég a margó aljára. Akármennyire is boldogok vagyunk, mindenhez pénz kell. Ha egyedül vagyunk, lehet pénzünk, de magányosak leszünk akár gazdagon akár szegényen. Ha nem tetszik valami? Változtass! Ha nem tudsz változtatni akkor tűrj, jobbat nem tudsz tenni, hisz az ember türelme is elfogy, hamarabb mint az gondolnánk. Próbáljunk meg élni, azt tenni amit szeretnénk, azzal akivel szeretnénk. Csak annyit vállalj el amit biztosan meg is tudsz tenni! Ha többet vállalsz el akkor a te felelősséged, ha azt nem tudod teljesíteni. Ne akarj megfelelni mindenhol, a kötelezettségeidnek tegyél eleget és talán marad energiád egy kevés mosolyra! Ha van valakid, kettőtökre tartozik, hogy mit csináltok, hol, kivel, mikor. Nem egy valóságshow az életed amit mindenkinek látnia kell. Erre ott a Facebook, bár az inkább olyan mint az ókori Egyiptom. Mindenki falra ír és isteníti a macskákat. Végezetül, de nem utolsó sorban. Ha beteg vagy, menj orvoshoz. Ne szégyelld, ha nem tudsz felállni, ez nem korfüggő! Attól, hogy valaki a végzetébe hajszolja magát, nem azt jelenti, hogy te is ugorj utána a kútba! Egy a lényeg:
Próbálj boldogan élni, próbálj szeretni, próbálj kikapcsolódni, próbáld megteremteni azt amire neked van szükséged és ne feledd: még mindig minden a pénzről szól, de ha van, könnyebb egy mosoly is!
