Gondolkozom, tehát vagyok. Vagy mégse? Már magam se tudom, de azt hiszem én nem látlak…
Eltelt egy újabb nap úgy, hogy nem történt semmi érdemleges. Gondolkozóban vagyok, csak nem értem miért. Van ennek értelme egyáltalán? Lehet nem, de akkor mégis miért csinálom ezt? A kérdés jó, válasz sajnos nincs rá, hacsak nem az a válasz, hogy őrült vagyok. Eseménytelen a hétvége eddig. Ülök az asztalnál és nézek ki a fejemből. Várom, hogy történjen valami. Tegnap délután ugyebár feljöttem Pestre a páromhoz. Sejtem mi lehetett reggel a baja, de ez van. Türelmesnek kell lenni úgy érzem és ezt neki is meg kellene tanulnia. Bekapcsoltam a gépét, de minek? Nem tudom úgy érzem felesleges volt. Csak elrontja a kedvem. De ne szólj szám, nem fáj fejem. : ) Tegnap találtam egy érdekes írást, de az a saját gépemen van. Unalmamban elkezdtem tudóst játszani ( hangos nevetés mindenki részéről ). Pedig nem vagyok más, csak egy „mezei user” az internet világában, aki semmihez se ért. Gond egy szál se. Egyszer biztos lesz jobb és tudni fogok sok mindent. Jelenleg begörcsölt a nyakam és nem tudom mozdítani jobbra. Ez már biztos a vég. Holnap megyek haza, mert nagymamám névnapját ünnepeljük. Belevaló öregasszony, a második édesanyám. : ) Amint hazaértem írok többet és megmutatom mit találtam. Remélem a helyzetek megoldódnak és képben leszek bizonyos dolgokkal. Mindenkinek kellemes pihenést hétvégére!
Adás vége!
